Mi kell ahhoz, hogy jó fordítást készíts? Nem. Nem a forrásnyelvet kell anyanyelvinél magasabb szinten ismerned. Értened kell, hogy miről beszélnek, és jól kell tudnod a célnyelven. Mégis, mindenhol nevetséges félrefordításokkal találkozik az ember.
Van például valami ákombákom stúdió, akik zs-kategóriás ismeretterjesztő sorozatokat fordítanak, például a TV dekonak. Múltkor láttam ott egy műsort a vályog előnyeiről. Ilyenkor azért vicces, hogy a vályog, tégla, agyag és sár kifejezéseket véletlenszerűen használják.
Tegnap láttam valami csí Miamit. Találnak egy hullát, akinek a lába homokos. Erre megszólal a helyszínelő: valamilyen púder lehet a lábán.
És akkor következzék az, amiért az egészet írtam.
azért nem ártana ha bölcsész (nyelv, méginkább magyar nyelv szakos) fordítaná, vagy legalább átnézné. nem tudom, honnan veszed, hogy ezt, meg a maiamit meg úgy általában mindent a bölcsészek fordítanak. tapasztalataim szerint a felét gép, a másikat meg egyszerűen a megélhetésért kapálódzó emberek. nagyon kis részben bölcsész, a többi egyszerűen meg akármi más.
a bölcsész - jó értelemben véve - egy viszonylag átfogó műveltséggel rendelkező elméleti szakember, akinek elvileg megvan az a tudásbeli háttere és szellemi nyitottsága, amely lehetővé teszi, hogy akár egy jó bűnügyi fordítást készítsen, vagy megkülönböztesse a vályogot a sártól. persze az megint más kérdés, hogy manapság milyen a bölcsészképzés, de ettől még nem kéne általánosítani.
ha már itt tartunk: nem tudom, kik fordítják az ubuntut, de néha a fejemet fogom, akkora ordas marhaságok vannak benne. tudom, szóljak, írjak, mittudomén. de hát én csak egy magyar-könyvtár szakos bölcsész vagyok, nyilván nem tudok sem magyarul, sem ubuntuul...
Takács Dániel: Nem mondtam semmi rosszat a bölcsészekről. Csak azt, hogy gyakran nem jó szakterületen dolgoznak. És azt meg nehezen tudom elhinni, hogy egy átlagos bölcsésznek van természettudományos műveltsége.
Amíg általánosságban beszélsz, nem tudunk semmit sem tenni. Használd a hibajelentőt.
Az a gond az egésszel, hogyha meg is van az embernek az a képessége, hogy jól tud angolul, akkor az még nem jelenti azt, hogy a szakszavakat olyan pengén tudja, hogy az mindenhol megállná a helyét.
Sok kézikönyvet szánalmasan gépekkel fordíttatnak, ami ilyen baromságot eredményez (Takács Dani is jól írta ezeket). Az még "rendben van," hogy a mérnökök (mondjuk azt, hogy nem-bölcsészek) alapból lenézik a bölcsészeket, de sajna' nem tudják, hogy mennyit kell küzdenie egy bölcsésznek is ahhoz, hogy a saját szakterületén kiemelkedő legyen, vagy akár említésre méltó is (az már más tészta, hogy a többiek ezeket a feleslegmelókat mind-mind értelmetlennek látják, de ez van).
Az a vicc, hogy egy bölcsész jószerivel tényleg nem jártas a természettudományban (vagy más olyan területen, ami nem szorosan kapcsolódik a "mindennapi" angolhoz). Egyik fordítótársammal a mostani projektben szépen átvettük a természettudományos szakszavakat, én meg kijavítottam a molekuláris biológiához tartozó zsargont helyesre, amit ő véletlenül, nem önszántából félrefordított. Nemrég láttam egy X-akták részt, amiben DNS helyett jól hallhatóan DNA-nak mondták a DNS-t (1995 tájékán ki hallott a DNS-ről?). Lehet, hogy akkor nem volt idejük/kedvük/energiájuk utánanézni a dolognak.
Ebből következik az, hogy itt van vége a storynak, pocsék, szar fusimunka válik a fordításból és csak jól lehurrogni lehet azt a barmot, aki kezébe vette a szöveget és jó fordításnak nem nevezhetően, de el kezdett kínlódni a szövegen.
Mint mindenhol, itt is a pénz diktál. "Lefordítom oszt' majd még jó lesz, adjátok ide azt a pénzt, byez." << Sajnos ez jellemző a kisebb-nagyobb projektekre. Kevesen csinálnak már mindent szívvel-lélekkel. Egyszerűen nem éri meg nekik.
UI: Maat, megvan még neked ezen az oldalon a dvorak-kiosztású billentyűzetről szóló cikked? Lehet, hogy jól jönne a többieknek is:
http://hup.hu/node/52705#comment-525785
Hozzászólás